Linkek a témában:
Rettegett haramiák
A tizenkilencedik században nagy sikerrel mívelt ponyvairodalom egyik legnépszerűbb témája a betyárvilág. A betyárok még a fővárosban élő urak és hölgyek fantáziáját is megmozgatták, s ebben a sajtó is komoly szerepet játszott. A ponyvákon árult betyárhistóriák kapósak voltak, talán azért is, mert a falusi nép érzelmileg is azonosult a szegénylegényekkel.
Patkó Bandi W
Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő.
Rózsa Sándor
Rózsa Sándor a leghíresebb képviselője a magyar betyárvilágnak. Mondhatnánk ő volt a betyárkirály. 1813-ban született a szegedi Alsóvárosban. Azt mondják születésének körülményei sem voltak mindennapiak.
Savanyú Jóska, az utolsó híres betyár halála
1907. április 9-én halt meg Savanyú Jóska, az utolsó híres magyar betyár, a Bakonyban, Vas, Veszprém, Győr és Zala vármegyék területén garázdálkodó útonálló. A „betyárvilág” a XVIII. század második felében kezdődött, amikor Magyarország elhagyatott, erdős, mocsaras vidékein, a társadalom peremére szorult, főleg állattartással foglalkozó férfiak gyakran bandákba verődtek és fosztogatták a vidéket.
Savanyú Jóska és a pápai legátus
Nagyapánkkal, Szeness Imrével történt diákkorában az eset:
Szentkirályszabadjai tanitó fia volt, és a Pápai Kollégiumban diákoskodott, ott végezte a "főgymnasiumot" és a "theologia academiát" is. Ebben az iskolában is (mint minden református középiskolában) szokásban volt a karácsonyi és húsvéti szünet ünnepnapjain legációba menni.
Sisa Pista Az utolsó börzsönyi betyár
Sisa Pista, azaz Benkó István 1846. augusztus 9-én született Bátka-Dióspusztán (periratai szerint Zsunypusztán). Ragadványnevét onnan kapta, hogy vásott, szófogadatlan gyerek volt (egyszer ellopta apja csizmáját, majd a szárát felhasogatva eladta harangkötélnek).
Mátyás király és a betyárok
Egyször egy napon Hetténybe egy lovascsapat érközött. Kigyüttek a népek az utcára, hogy mi van, kérdözték. A katonák azt mondták, gyün Mátyás király, mönnek Tömösvárra, de mög akarják nézni a zsombolyai vásárt. A lovasok mögérköztek, közöttük vót Mátyás király is.
Virdóczki Márton a mátrai betyár
A Vidrócki híres nyája
Csörög, morog a Mátrába,
Csörög, morog a Mátrába,
Mert Vidróckit nem találja.
Meghatározás
'Ha a magyar népmeséket forgatjuk, s különösen ha gyűjtőként egy-egy olyan faluban ülünk le mi is a mesélő mellé, ahol még eleven a mesélés gyakorlata, s úgy hallgatjuk órákon keresztül az egymást követő kalandokat, történeteket, első meglepetésünk az lesz, hogy a mesében nem történik soha semmi hihetetlen: minden a maga helyén és szükségszerűen van úgy, ahogy van.' Balassa-Ortutay